A HUKOSZ - MESZ, azaz a HUKOSZ - Magyar Ebfajták Szövetsége a helyi és regionális civil társadalom, kutyás szervezetek, az Agrárminisztérium és tudományos intézetek hazai és nemzetközi közös akaratából jött létre azzal a céllal, hogy azt az eddig kilenc magyar kutyafajtát, amelyet a hungarikum törvény hungarikum kutyafajtaként definiál, képviselje. A képviseletet a lehető legszélesebb körben és kitettségben képzeli el a szövetségi formában működő civil szervezetünk, amelyet a közgyűlés döntései alapján az Elnökség irányít. 2020. tavaszán indult el a szervezés és ebből 2020. ősz folyamán vált működő valósággá.

A HUKOSZ-Magyar Ebfajták Szövetsége az Állatorvostudományi Egyetemmel a széleskörű és hosszútávú együttműködési megállapodást kötött a hungarikum és magyar kutyafajták fennmaradásának elősíegítésére. A megállapodás az utóbbi évtizedek legnagyobb szabűsú együttműködési projektjének kezdő lépése a témakörben.

A HUKOSZ – Magyar Ebfajták Szövetsége nyilatkozatban rögzíti, hogy tevékenysége a civilség keretén belül kinológiai természetű. Ebből következően nem fogalmaz meg politikai, gazdaságpolitikai véleményt. Nem feladata értékelni történelmi eseményeket, kizárólag akkor, ha az a képviselt kutyafajtákra közvetlen vonatkozással bír. A HUKOSZ – Magyar Ebfajták Szövetsége a hungarikum és magyar ebfajták, illetve minden kutya érdekében, azok védelmében, minőségi tenyésztésében és az állatok védelmében általában érdekelt.

A HUKOSZ Magyar Ebfajták Szövetsége (HUKOSZ - MESZ) támogatásával több hungarikum kutyafajtában indulhatott meg és folytatódhattak az eredeti feladatkörből eredő képességek fenntartását célzó, génmegőrző kihelyezési programok. Jelenleg a kuvasz és a komondor esetében működik a HUKOSZ - MESZ fajtavédő rendszere, amely tagszervezeteink és partnereink közreműködésével zajlik. A Hunnia Kuvasz Egyesület tenyésztői, A Kuvasz Világszövetség, a Hortobágyi Puszták Őre Komondor kennel és a Buzát Népe Kft, illetve számos helyi és regionális önkormányzat összefogásával dolgozunk.

Ha pásztorkutyákról esik szó elsősorban tisztázni kell, mi is az a pásztorkutya. Alapvetően – a legtágabb és legősibb értelmezés szerint – nem jelent egyebet, mint az ebet, amely a pásztorember mellett szolgál. Ezek szerint mindenféle kutya, színtől, típustól és fajtától függetlenül pásztorkutyának tekinthető, amennyiben az a jószágot őrző és/vagy terelő ember szolgálatában áll. Így pásztorkutyának számítanak az ausztrálok terelői kutyái, akárcsak a magyar puszták sinkái, és épp úgy pásztorkutyák a Kaukázus-hegység eldugott szegleteiben nyájakat kísérő aborigén ebek, ...

A Hungarikum Kutyafajták Országos Szövetsége a magyar nemzeti kutyafajták népszerűsítésében és a társadalom számára hasznos, élhető fajtáink támogatója, érdekképviselete. Arra buzdítjuk a Magyarország értékei, a turizmus és a nemzeti fajtáink iránt érdeklődőket, hogy jöjjenek velünk egy történelmi és kultúrtörténeti utazásra és engedjék meg, hogy ebben a magyar kutyák segítsék Önöket!

A terelővadászatról már az 1895-ben megjelent „Vadászati ismeretek kézikönyve” című műben találhatunk leírást, ami az elmúlt 120 évben szinte változatlan maradt. A terelés lényege és célja a vad nappali nyugalmi állapotának megzavarása oly módon, hogy az ne okozzon túl komoly riadalmat, ne késztesse fejvesztett menekülésre.

Cél, hogy a vad által használt váltók mentén leállított néhány vadász előtt nyíljon lövési lehetőség. Ennek elérése céljából egy-két terelő ember - ha lehet hivatásos vadász - megfelelő terület és vadismeret birtokában, rossz széllel, némán, cikk-cakkba haladva a vad gyanúját felkeltve haladjon. A pihenő, illetve kérődző - ilyen módon felkeltett - állat mozgása tétova, lassú, a megszokott váltóján bandukolva próbál újabb nyugodt helyre eljutni!