Dr. Bacsa Mónika állatorvos, PhD hallgató, Török Dóra biológus, PhD hallgató és

Prof. Dr. Cseh Sándor

Állatorvostudományi Egyetem, Szülészeti Tanszék és Haszonállat-gyógyászati Klinika, Budapest

A világ összes országát érintő, világméretű probléma, hogy az élővilág sokszínűsége (biodiverzitása) gyorsan csökken. Ennek ma már kézzel fogható jelei is vannak! Komoly gondról van szó, ami azt eredményezte, hogy mára több faj, ill. fajta kihalt, vagy a kihalás szélére sodródott. Sajnos a magyar kutyafajtáink sem számítanak kivételnek és esetükben is megfi­gyelhető a genetikai változatosság rohamos beszűkülése. Ez előbb vagy utóbb beltenyésztéshez vezet és egyes fajták eltűnését is eredményezheti. A világ vezető politikusai/szakemberei 1992-ben, Rioban írták alá az un. Biológiai Sokféleség Egyezményt, amiben ajánlásokat fogalmaztak meg és egyértelművé tették, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel és erőforrással segíteni kell a különböző fajok és fajták fennmaradását és biztosítani kell védelmüket.

Magyar ebfajtáink évszázados emberi alkotómunka eredményének köszönhetően alakultak ki, szorosan kapcsolódnak a paraszti gazdálkodás tör­ténetéhez és kultúrájához, egy adott környezethez és régióhoz. Sajnálatos módon a világháborúk, hasonlóan más fajokhoz/fajtákhoz, esetükben is, nagy csökkenést okoztak az egyedszámban. Napjainkban komoly gondot okoz a külföldi fajták felfokozott népszerűsége is, ami visszafogja a magyar fajták tenyésztését. A törzskönyvezett magyar fajtájú kölykök száma az elmúlt 20–25 évben számottevő mértékben lecsökkent. Pumi esetében az utóbbi 10 évben született és törzskönyvezett egyedek 228 szukától és 151 kantól származnak, így a nem kívánatos beltenyésztés egyre nehezebben kerülhető el (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Szövetsége adatai alapján; Magyar Pumi Klub: A pumi tenyésztési programja, 2018). További adatok bizonyítják, hogy ma már a 9 hungarikum kutyafajtát – komondor, kuvasz, puli, pumi, mudi, magyar vizsla, drót­szőrű magyar vizsla, magyar agár és erdélyi kopó – is érinti a genetikai háttér beszűkülése, ami kedvezőtlenül befolyásolja a tenyésztés minőségét.

Az apaállatok genetikai anyagának tartós, akár több évtizedre történő megőrzésére alkalmas technika a spermiumok mélyhűtése. Az eljárás hatékonyan működik több állatfajban és az emberben egyaránt. A spermiumok fagyasztásakor, a mélyhűtés által okozott sérülések megakadályozása céljából, az ondósejteket védőanyagot (általában glicerin) tartalmazó speciális oldatban mélyhűtik, majd tárolják folyékony nitrogénben, aminek a hőmérséklete mínusz 196^oC. Ezen a hőmérsékleten minden élettani/anyagcsere folyamat megáll a sejtekben és azok egy sajátos „Csipkerózsika álomba kerülnek”. Ha erről a nagyon alacsony hőmérsékletről visszamelegítjük őket testhőmérsékletre, „felébrednek”, beindulnak a biológiai folyamatok, a spermiumok ismételten elkezdenek mozogni és képesek lesznek megtermékenyíteni a női ivarsejtet, a petesejtet, ha találkoznak vele. A módszer biztonságos, a mélyhűtött/felmelegített spermiumoknak átlagosan kb. 50-60%-a túléli a fagyasztást, tehát bőségesen marad élő spermium a petesejtek termékenyítésére. Fontos tudni azonban, hogy nem mindegyik apaállat spermája mélyhűthető jó hatékonysággal. Ez mindegyik állatfaj esetében így van, nem csak a kutyánál tapasztalható. Ha a megszokottnál kevesebb hímivarsejt éli túl a fagyasztást akkor sincs probléma. Az új termékenyítési módszernél, az un. transzcervikális endoszkópos technika alkalmazásakor, amikor a spermiumokat közvetlenül a méhbe juttatják be nagymértékben lecsökkentett spermiumszám esetén is nagy esély van a vemhesülésre. A mélyhűtött kutya sperma felhasználásának leghatékonyabb módja, amikor a méhbe fecskendezik a spermiumokat. Az apaállatok ondósejtjeinek mélyhűtésének megbízhatóságát jól jelzi, hogy több tíz millió termékenyítő adagot fagyasztanak és használnak mesterséges termékenyítésre bikaspermából a világon évente. Széleskörben alkalmazzák a mélyhűtött spermás inszeminálásokat a világon emberben is. Több, mint 30 évig, a folyékony nitrogén hőmérsékletén, mélyhűtve tárolt bikaspermából egészséges borjak születtek az USA-ban.   

A mélyhűtött kan sperma felhasználása mellett szóló további érvek:

• A mélyhűtött ondó felhasználásával lehetővé válik, hogy az egymástól térben/időben nagy távolságra élő tenyészegyedek ese­tében is létrejöhessen a termékenyítés. Ez megsokszorozhatja a tenyésztési lehetőségeket.
• Ha rendelkezésre áll fagyasztott sperma, akkor egy kiváló tenyészértékkel rendelkező kan szaporítóanyagával egyszerre több szuka is termékenyíthető, aminek köszönhetően a kantól – a természetes pároztatással összehasonlítva – lényegesen több utódot nyerhetünk élete során.
• A mélyhűtés révén az apaállat tenyészidőszaka nem korlátozódik az életkorával, mivel a tárolt mintákkal még élete után is képesek vagyunk vemhesíteni szukákat és utódokat nyerni.

Összefoglalva az apaállatok termékenyítő anyagának (spermájának) fagyasztása és az új un. transzcervikális endoszkópos inszeminálási technika együttes alkalmazása nagyban támogatná a 2017 óta hungarikumnak számító nemzeti örökségünk, a magyar kutyafajták fennmaradását és megőrzését az utókor számára.

Forrásanyagok:

• Török Dóra, Somoskői Bence, Müller Linda, Bordás Lilla, Cseh Sándor: Őshonos magyar kankutyák genetikai anyagának megőrzése: a sperma rövid ideig történő tárolásával kapcsolatos vizsgálatok. Előzetes eredmények. Magyar Állatorvosok Lapja 2021. Szeptember, 143.563-568

• Cseh Sándor: Állatorvosi andrológia, Állatorvostudományi Egyetem 2020.
• Bacsa Mónika, Bakony Mikolt, Török Dóra, Somoskői Bence, Müller Linda, Keresztes Zsuzsanna, Cseh Sándor: Kutya spermafagyasztó oldatok összehasonlító vizsgálata, I. Magyar Agrártudományi Doktoranduszok Szimpóziuma 2023, poszter