Minden nép, ahogyan a magyarság történetében is, az ember mellett jelen volt, van és vélhetően lesz is a leghűségesebb társ, a kutya. Az egyes nemzetekre jellemző életmód, gondolkodás, világlátás meghatározta minden korban, hogy hogyan formálja a környezetét és önmaga közösségeit. Az állattenyésztés ennek egy, a mindennapokban szükséges és létfenntartó formája. Ezért megjelentek a nemzeti sajátosságokhoz differenciált kutyafajták. A modern fajtafogalom, amely a legszélesebb körben ismeretes napjainkban, egy nagyon új innováció. Az archaikumban a fajta funkció alkalmasságot jelentett (az első képen Sterio Károly: Gulyások c. festménye látható; Magyar Nemzeti Galéria). Ma leginkább küllemi sajátosságokból levezetett jellemi tulajdonságokat társítunk hozzá. Míg a történelemben a küllem a funkcióhoz igazodó, azt kiegészítő elemrendszer volt, mára esztétikai alapú kutyatartás esetén a kellemesség és a jó benyomás az alapvető meghatározó irányok a megítélésében.

A nemzeti kutyafajták mindig egy-egy nemzet innovációjában kialakult populációk, amelyek az emberi formálás következtében egységesíthető, leírható képességekkel és tulajdonságokkal rendelkeznek és utódaik egymás között keresztezve megtartják az egységesnek tekintett tulajdonságokat. Történeti múltunkban gyökerezik a puli, a komondor, a kuvasz, a kopó és az agár. Ezek több száz, illetve ezer évek óta őseinkkel együtt éltek és végezték a rájuk bízott napi 
feladataikat.

Legújabb kori történelmünk, leginkább a 20. század 30-as éveitől megerősödő a modern kinológiai kutyatenyésztési irányelvei szerint áthatva jöttek létre a mudi, a pumi, a drótszőrű és a rövidszőrű magyar vizsla részben külföldi, részben hazai inspirációk alapján. A történeti múltunkban gyökerező 5 fajtánk ősi elnevezésekkel és történeti emlékanyagban megtalálható leírásokkal, ábrázolásokkal rendelkezik. A 4 legújabb kori fajtánkra nem ez a jellemző, állományaik jóval heterogénebbek és tulajdonságaik lefinomodását is a jövő századoktól várhatjuk.

A fajták szakmai értékelése az egyes fajtákat leíró szakemberek szakanyagai megismerésével történik. Azonban az a tapasztalat, hogy vannak olyan további populációk, amelyeket a modern kinológia nem ismert fel, nem írt le. Kutyafajtaként nem regisztrálta, de a kulturális emlékanyagban, ahogyan a használati területeken ezek jelen voltak és vannak, illetve a Kárpát-medence népének fejlődéstörténetéből leszármaztathatók. Hazánkba behozott, itt tenyésztett külföldi kutyafajták hazai állományai nem tekinthetők nemzeti fajtáknak.

Magyar kutyafajta minden olyan kutyás szakemberek által feltérképezett és leírt populáció, amely vagy kapott széles hazai és nemzetközi szakmai elismerést, vagy még ez folyamatban van. Ezek az állományok törzskönyvezésre, regisztrációra kerülnek, amelyek adnak arra lehetőséget, hogy az egyes egyedek tulajdonságait, társadalmi hasznosságát, kulturális jelentőségét és populációik mindenkori állapotát átfogóan vizsgálni, gondozásba venni és ott megtartani lehessen.

A HUKOSZ-Magyar Ebfajták Szövetsége ezért foglalkozik nem csak a kilenc eddig államilag is elismert, hungarikum státuszt elért kutyafajtával, de azokkal az állományokkal is, amelyek eddig ilyen státuszt nem nyertek, illetve azzal a genetikai bázissal, amelyből mindezek gyökereznek.

Hungarikum kutyafajták mindazon kutyafajtáink, amelyeket az Agrárminiszter erre létező jogosítványát felhasználva a Nemzeti Értéktárba sorolt és ezt követően a Hungarikum Bizottság döntése folytán a státuszt megkapta. Kilenc ilyen kutyafajtánk van jelenleg. A hungarikum kutyafajták tenyésztése kizárólagosan állami feladat, amelyet az Agrárminisztérium felhatalmazása alapján civil szervezeteken keresztül végeztet el. Az államilag elismert tenyésztőszervezetek rendszere az 1980-as években jött létre hazánkban Európai Uniós irányelveknek megfelelően, az EU állattenyésztésre vonatkozó jogi szabályozása alapján. Az ETSZ szervezetek gondozzák és szervezik meg a hungarikum kutyafajták tenyésztését. Tevékenységüket, felhatalmazásukat és feladataikat törvényben rögzítették. A HUKOSZ-Magyar Ebfajták Szövetsége tagszervezetei között van ETSZ jogkörrel bíró szervezet.

A HUNNIA Kuvasz Tenyésztői és Kulturális Egyesület ETSZ vesz részt az újonnan azonosításra és fajtásításra kerülő állományok regisztrációjában, törzskönyvezésében, szakmai adatbázis megteremtésében, felállításában. Így a HUKOSZ-MESZ által leírt fajták adminisztrációs azonos és teljes mértékben megfelel az állam által elvárt feltételeknek, amelyet a saját tenyésztőszervezeti rendszerében elvár. A HUNNIA Kuvasz Egyesület ETSZ az egyetlen hasonló felhatalmazású szervezet hazánkban, amely rendelkezik teljesen önállóan minden törvényileg kötelezően előírt feltételnek megfelelni, vezetni a törzskönyvet, vezetni és megteremteni a szakmai adatbázis, illetve a tenyésztésszervezésben az állami elvárásoknak megfelelni.

Hazai szakmai partnerünk a Magyar Kutyások Szövetsége és ennek tagszervezetei, illetve nemzetközi szakmai fórumként együtt működünk az MKSZ-en, mint hazai képviselőn keresztül, a World Cynologic Hunting and Sports Alliance több kontinens, több mint 3 tucat országban aktív kinológiai szervezettel. Az együttműködésben a kellően széles hazai és nemzetközi konzultációkra nyílik lehetőségünk. A bírócserék gyakoriak és a szakmai minősítések elismerései kölcsönösek ezekkel a szervezetekkel.

A HUKOSZ-MESZ biztosítva érzi, hogy munkája, vállalt kinológiai feladatai végzése közben olyan módon végzi tevékenységét, amely mind a hazai és nemzetközi szakmai fórumokkal és egyben a Magyar Állam által megfogalmazott irányelveknek megfelelő, azokkal összhangban lévő tevékenységet folytat.

Leirat készült: 2024.07.10.
Hivatkozások:
HKE ETSZ – HUKOSZ-MESZ online tudományos és közismereti előadássorozata, Facebook online stream, 2023.09.01-től kezdődően. Elérhető és visszanézhető a HKE ETSZ YouTube csatornáján.