Komondor vagy kuvasz

Az a hozzávetőlegesen 100 év, amikor azt olvassuk szakirodalmakban, hogy keverték a két elnevezést - nem csak a kutyában,de sok másban is - a szándékos zavarkeltés idejére esett a történelmünkben. Észre lehet venni, hogy minden olyan fontos dologban jelen volt ez a kevergetés, ami a közgondolkodásban jelen volt. Tehát mondható, hogy a nemzeti önazonosságtudat megbontása célzatával szándékos kevergetés volt, nem a kutyára specializált.

A folyamat úgy történik, hogy akadnak olyan hitelesnek hitt személyek, akik megfelelő anyagi juttatásért elkezdik terjeszteni a megmásított funkciót, vagy a komondor és a kuvasz összekeverését. Ez persze valamennyire el is terjed kis körben és akkor jön a szintén anyagilag érdekelt lejegyző, aki lejegyzi, merthogy pontosan tudja, hogy kitől kell lejegyeznie.....Még véletlen sem a szomszédba kopogtat be. Azután már, mint a nép ajkán élő dolgot adják el, viszont valójában ez egy csalás a hitelesség látszatával. Viszont elkészül a könyv/újság cikk stb. és alakul is már a hamisított múlt és hagyomány. A komondor és a kuvasz ezt a korszakot megelőzően és még ez alatt is hitelesnek tartott népműveltségi kiadványokban (pl: Kisfaludy Társaság gyűjteményei ilyenek.) egyáltalán nem keveredik. Sajnálatos módon a modernkori magyarfajtás irodalom szerzői ugyan nincsenek sokan, de váltig a megíratott munkákból idéztek, ezekre támaszkodtak. Tudomást sem vettek a nem korrumpált "szakirodalomról". Ez nagyon nagy baj, mert többen az egykori szerzők közül szakértőként, tenyésztőként működnek ma is. Nem gondolom, hogy feltétlenül szándékosan nézték el. Te a tévedésük tény és nagy károkat okoz. Hogy egy és ugyanaz lehetett a két nagy fehér magyar fajta funkciója? Vajon mikori a szétválás? Ezek olyan álkérdések, amelyeket fel sem szabadna vetni. Ami nyilvánvaló azt azért nem szabad lealacsonyítani azzal, hogy felmerülhet a megkérdőjelezése, mert az valós tartalmakat relativizál automatikusan és ezzel érvénytelenít. A magyar kutyafajták védelmét és megőrzését azzal szükséges kezdeni, hogy vonatkozásukban arról beszélünk, amiről szükséges és pontosan azt, amit szükséges, illetve hitelesen igaz. "Mások ebeknek mondgyák a’ kicsinyeket, kutyáknak a’ nagyobbakat. A’ nagyobbak nemeik ezek: I. Komondor, házat őrző. II. Kuvasz barmot őrző. III. Melák, barom fogó. Agár, nyúl fogó. V. Visla, fűr fogó. VI. Koppó, nyúl vagy őz hajtó. VII. Pulya, borz fogó. Az ebeknek nemeik sok féle." (Dugonics András királyi oktató: Magyar példa beszédek és jeles mondások - Negyedik szak. Eb kutya. 1820)

A "komondor és a kuvasz elnevezések összekeveredtek" elméletet csak nekünk lehet eladni ebben a korban. Vegyük észre, hogy ez egy hipotézis, egy elmélet és nem tényközlés! Felvetés, amelyet többen tényként hajlamosak kezelni. Az akkori korban ezt kinevették volna. Mi már időben távol vagyunk és nincs módunkban személyesen beszélgetni az akkoriakkal, hogy tudnánk az igazat első kézből. Talán pont itt veszítettünk egy komoly előnyt a kultúrális zavarkeltéssel szemben. Nekünk és nem másnak akarják eladni és ha nem vigyázunk, még komolyan vesszük. A lejegyzések ugye pedig kétarcúak, ahogyan írtam. Úgyhogy rászorulunk, hogy használjuk az eszünket. A természetben élő ember, akár a paraszt ember, a józanságáról és a precíz értékítéletéről ismert. Lehet, hogy nem látott sok földrészt, de akkor is ez rendelkezésére állt. Hihető, hogy az, akinek amindennapi megélhetése, a családja megélhetése függött adott esetben a jó kuvasz, vagy a jó komondor munkájától, nem tudott egy komondort a kuvasztól megkülönböztetni?