"Ha pásztorkutyákról esik szó elsősorban tisztázni kell, mi is az a pásztorkutya. Alapvetően – a legtágabb és legősibb értelmezés szerint – nem jelent egyebet, mint az ebet, amely a pásztorember mellett szolgál. Ezek szerint mindenféle kutya, színtől, típustól és fajtától függetlenül pásztorkutyának tekinthető, amennyiben az a jószágot őrző és/vagy terelő ember szolgálatában áll..."

Gondolatok a pásztorkutyatenyésztésről a komondor példáján keresztül

A Hungarikum Kutyafajták Országos Szövetsége a magyar nemzeti kutyafajták népszerűsítésében és a társadalom számára hasznos, élhető fajtáink támogatója, érdekképviselete. Arra buzdítjuk a Magyarország értékei, a turizmus és a nemzeti fajtáink iránt érdeklődőket, hogy jöjjenek velünk egy történelmi és kultúrtörténeti utazásra és engedjék meg, hogy ebben a magyar kutyák segítsék Önöket!

A terelővadászatról már az 1895-ben megjelent „Vadászati ismeretek kézikönyve” című műben találhatunk leírást, ami az elmúlt 120 évben szinte változatlan maradt. A terelés lényege és célja a vad nappali nyugalmi állapotának megzavarása oly módon, hogy az ne okozzon túl komoly riadalmat, ne késztesse fejvesztett menekülésre.

Az a hozzávetőlegesen 100 év, amikor azt olvassuk szakirodalmakban, hogy keverték a két elnevezést - nem csak a kutyában,de sok másban is - a szándékos zavarkeltés idejére esett a történelmünkben. Észre lehet venni, hogy minden olyan fontos dologban jelen volt ez a kevergetés, ami a közgondolkodásban jelen volt. Tehát mondható, hogy a nemzeti önazonosságtudat megbontása célzatával szándékos kevergetés volt, nem a kutyára specializált.

Jelenti magát Jézus háromszor esztendőben,
Jézus magát úgy jelentgeti már.
Először jelenti nagy karácsony napján,
Jézus magát úgy jelentgeti már.
Másodszor jelenti hangos húsvét napján,
Jézus magát úgy jelentgeti már.
Harmadszor jelenti piros pünkösd napján,
Jézus magát úgy jelentgeti már ...

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd