A HUKOSZ - MESZ, azaz a HUKOSZ - Magyar Ebfajták Szövetsége a helyi és regionális civil társadalom, kutyás szervezetek, az Agrárminisztérium és tudományos intézetek hazai és nemzetközi közös akaratából jött létre azzal a céllal, hogy azt az eddig kilenc magyar kutyafajtát, amelyet a hungarikum törvény hungarikum kutyafajtaként definiál, képviselje. A képviseletet a lehető legszélesebb körben és kitettségben képzeli el a szövetségi formában működő civil szervezetünk, amelyet a közgyűlés döntései alapján az Elnökség irányít. 2020. tavaszán indult el a szervezés és ebből 2020. ősz folyamán vált működő valósággá.

Magyarországon a nemzeti fajtáink mindegyike hungarikum státuszú. Védett nemzeti értékünk, kincsünk. Az állattenyésztésben a tenyésztés folyamatában keletkező, a fajtához tartozó egyedek alapvető adatait és a leszármazást rögzítő dokumentum a Törzskönyv. (Hivatalos jele: MET) A törzskönyv vezetése a Magyar Állam feladata. Ezt a feladatát az arra pályázó és a pályázat szigorú értékelésén megfelelt civil szervezetek bevonásával végezteti el. Ezeket a szervezeteket hívjuk államilag elismert tenyésztőszervezeteknek. (röviden: ETSZ) A fajták tenyésztésének megszervezését, minőségi megmaradás feltételeinek megvalósulását, a törzskönyvek vezetését kizárólagosan az ETSZ-ek végzik. Az ETSZ felhatalmazás sem részben, sem egészben nem továbbadható, átruházható jogkör. Az ETSZ jogkör feladat és felelősség is egyben.

Időpont: 2023.05.20., 10:00; bírálatok kezdete 10:30.
Helyszín: HAPPY Dog Kutyaiskola – 1103 Budapest, Hangár utca 2.
Bírói testület elnöke: Paraszt László MKSZ jellem- és küllembíró, kutyatenyésztő (berni pásztorkutya, schnauzer, pumi)
Díszvendég: Állatorvostudományi Egyetem – Állatvédelmi Központja
Dr. Vetter Szilvia
központvezető
kuratóriumi elnök – Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány

A HUKOSZ-Magyar Ebfajták Szövetsége az Állatorvostudományi Egyetemmel a széleskörű és hosszútávú együttműködési megállapodást kötött a hungarikum és magyar kutyafajták fennmaradásának elősíegítésére. A megállapodás az utóbbi évtizedek legnagyobb szabűsú együttműködési projektjének kezdő lépése a témakörben.

A HUKOSZ – Magyar Ebfajták Szövetsége nyilatkozatban rögzíti, hogy tevékenysége a civilség keretén belül kinológiai természetű. Ebből következően nem fogalmaz meg politikai, gazdaságpolitikai véleményt. Nem feladata értékelni történelmi eseményeket, kizárólag akkor, ha az a képviselt kutyafajtákra közvetlen vonatkozással bír. A HUKOSZ – Magyar Ebfajták Szövetsége a hungarikum és magyar ebfajták, illetve minden kutya érdekében, azok védelmében, minőségi tenyésztésében és az állatok védelmében általában érdekelt.

A Hungarikum Kutyafajták Országos Szövetsége a magyar nemzeti kutyafajták népszerűsítésében és a társadalom számára hasznos, élhető fajtáink támogatója, érdekképviselete. Arra buzdítjuk a Magyarország értékei, a turizmus és a nemzeti fajtáink iránt érdeklődőket, hogy jöjjenek velünk egy történelmi és kultúrtörténeti utazásra és engedjék meg, hogy ebben a magyar kutyák segítsék Önöket!

A terelővadászatról már az 1895-ben megjelent „Vadászati ismeretek kézikönyve” című műben találhatunk leírást, ami az elmúlt 120 évben szinte változatlan maradt. A terelés lényege és célja a vad nappali nyugalmi állapotának megzavarása oly módon, hogy az ne okozzon túl komoly riadalmat, ne késztesse fejvesztett menekülésre.

Cél, hogy a vad által használt váltók mentén leállított néhány vadász előtt nyíljon lövési lehetőség. Ennek elérése céljából egy-két terelő ember - ha lehet hivatásos vadász - megfelelő terület és vadismeret birtokában, rossz széllel, némán, cikk-cakkba haladva a vad gyanúját felkeltve haladjon. A pihenő, illetve kérődző - ilyen módon felkeltett - állat mozgása tétova, lassú, a megszokott váltóján bandukolva próbál újabb nyugodt helyre eljutni!